- Találatok: 45
A falunak két emlékműve is van, egyik az I., másik a II. világháború elesett hőseinek állít emléket. Az I. világháborús emlékművet közadakozásból 1937-ben állították, tizenhárom hősi halált halt nemescsói katona előtt tisztelegve.
A II. világháborúban elesettek emlékművét szintén közadakozásból állították 1989-ben, a háború után 44 évvel. Tizenhárom nemescsói háborús áldozat nevét vésték fel rá. Az áldozatok között egy női név is szerepel. Ő nem a harctéren, hanem a faluban vesztette életét.
- Találatok: 43
A Weöres-kúria a hagyományok szerint a 17. század végén épült, de mai formájában mindenképpen későbbi. 1720-ban III. Károly birtokot adományozott Nemescsóban Weöres III. Mihály kuruc kapitánynak, ő alapította meg a család evangélikus Vas megyei ágát. A leghíresebb sarj Weöres Sándor, a 20. század zseniális, Kossuth-díjas költője. 1945-ig a Weöres családé volt, 1945 után művelődési ház volt, napjainkban termelőszövetkezeti iroda működik benne. Az udvar felé néző főhomlokzata díszes, különösen a bejárat oszlopfői és a felettük elhelyezett timpanon, amelyben a család címerét helyezték el.
- Találatok: 41
Nemescsó, ez a gazdálkodó, jómódú magyar falu a Kárpát-medencei magyar népiskolai nevelés bölcsőjének tekinthető.
Itt született Péterfy Sándor 1841. augusztus 5-én, a Magyar Tanítók Atyja, akinek a munkássága fáklyaként világított évtizedekig és szervesen nőtt ki a nemescsói néptanítók évszázados dicsőséges erőfeszítéseiből. Apja Péterfy József földműves, anyja Takács Erzsébet. Gyermekéveit itt töltötte, ide járt elemi iskolába. Népiskolai oktatását Bruck Henrik későbbi soproni képzőintézeti tanártól és Zeberer Ágostontól, a svájci híres Zeller-képzőjéből kikerült tanítótól nyerte. 1852-ben a kőszegi evangélikus gimnáziumba ment; az algimnázium bevégzése után 1856-ban családi körülményei nem engedvén meg a további iskolázást, hazatért Nemescsóba, majd tanítói pályára szánta magát és beállott Bruck mellé tanítónövendéknek.
- Találatok: 50
Több régi értékes tárgy is van az Evangélikus Egyházközség tulajdonában. Ezek részben a helyi parókián illetve a templomban vannak, másrészt a budapesti Deák téri Evangélikus Országos Múzeum állandó kiállításán láthatók. Közülük az egyik egy úrvacsora terítő, mérete 130x87 cm. 1650-ben készítették, készítője ismeretlen. Témája az utolsó vacsora. A nagyvirágos kehely a magyar barokk ötvösség egyik remeke, 1699-ben készült. A részben aranyozott ezüst kehely legszebb része a talpa.
- Találatok: 51
Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál.